PROGRAMOK, LÁTNIVALÓK

Börzsöny hegység - Csóványosi túra

A Börzsöny hegység legmagasabb csúcsa a Csóványos (936 m), gyakran a Börzsöny Királynője névvel illetik. Kirándulók kedvelt célpontja és nem véletlenül. A csúcson egy kilátó van, ami 2015-ben lett felújítva. A kilátó 25 m magas felső szintjéről gyönyörű kilátás tárul elénk, tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is látszanak. A kilátó egyes szintjein információkat olvashatunk a Börzsöny kialakulásáról, élővilágáról. Ha ide tervezzük a kirándulást, számoljunk azzal, hogy egy közepesen nehéz - nehéz túra lesz attól függően, ki mennyire edzett és szokott a túrázáshoz. Több mint 600 m szintkülönbséget és majd 700 m szintemelkedést kell leküzdeni

 

Diósjenőről a javasolt útvonal: a Diósjenői Erdei Szabadidőparktól a tanösvényen (fehér alapon zöld T) Závozt és Mázsaházat érintve eljutunk a zöld jelzésig. Ezt követve az Ételhordó úton a Nyír-réti kastély romjai mellett feljutunk Csóványosra. Visszafelé a kék jelzésen induljunk Foltán-keresztig, ahonnan tovább a piros X-et követve visszaérünk Diósjenőre. Így egy körutat tehetünk meg, nem kell ugyanazon úton oda-vissza mennünk.

Távolsága a vendégháztól és vissza: 14,3 km

További túrák gyalog és kerékpárral

További hosszabb - rövidebb túralehetőségek is vannak a Börzsönyt gyalog vagy két keréken felfedezni vágyóknak. Gyalogosan ajánlható még a Diósjenői tanösvény, túra a Kámori sziklákhoz, Csehvári túra. Kerékpárral Nógrád vára, Kemence, Királyrét, Drégelyvár vannak elérhető távolságban, persze attól függően, ki mennyire edzett. A túrákról bővebben a Diósjenői Erdei Szabadidőpark weboldalán olvashat vagy a Parkban is készséggel segítenek útvonalat, úticélt választani. A Parkban kerékpár bérlésre is lehetőség van.

Diósjenői Erdei Szabadidőpark

Sokan – sportértékű túrázási szándék nélkül - csak ki akarnak mozdulni a természetbe. Számukra a szabadidőpark ideális úticél. A parkerdei környezetben haladó, ismertető táblákkal tarkított sétaút, melyet végigjárva többféle, a Börzsönyre jellemző erdőképpel találkozhatunk, alig 1 órás sétával teljesíthető. Az útvonalat az idősebbek kedvéért padokkal, a fiatalabbak kedvéért játszóterekkel, erdei sportpályákkal, állatsimogatóval, tettük színesebbé.

A parkban minigolf, trambulin, íjászat, foci, tollas, röplabda, erdei játszóterek, bográcsozó hely, kemence várja a vendégeket. Ezen kívül a kecskék és nyuszik simogathatók. Az erdei környezet, árnyas és napos fűvel borított területek ideális helyszín piknikezésre, pihenésre és játékra.

A látogatók kényelmét a fogadó épületben információs pult, kávézó, ajándékbolt és mosdók szolgálják. A Diósjenői Erdei Szabadidőpark belépődíj megváltása után látogatható és használhatók az egyes szolgáltatások.

Távolsága a vendégháztól: 600 m

Diósjenői Horgásztó

A tó, 1917-ben a gát megerősítésével nyerte el a mai arculatát.
Ma már csak a csendes sport, a horgászás szerelmesei hódolhatnak itt nemes szenvedélyüknek.

A horgásztó területe 27 hektár, vízmélysége 1,7 – 2,4 méter közötti, jellemzően a fenéken 20-40 cm-es laza iszapréteg található. A tó vízutánpótlását a Börzsöny hegységből folyó „Jenői” patak biztosítja. A tavat körülvevő nád, gyékény és sás miatt csak az épített 104 db horgászállásról történő horgászat engedélyezett. A napi és heti területi engedélyt kiváltók részére külön horgászállások vannak biztosítva. Az utóbbi évek tógazdálkodása eredményeképpen varsázással jelentősen sikerült visszaszorítani a törpeharcsa populációt, és a tudatos évi 70-80 mázsa keszeg telepítéssel megerősödött a fehérhal állomány. Az éves pontytelepítések meghaladják a 145 mázsát.  A pontytelepítések havi rendszerességgel történnek tavasztól-őszig.

Évente 15-15 000 db előnevelt csuka és süllő kerül be a vízbe, ezen kívül 10 q méretes (méretkörüli) csukát és süllőt telepítünk. A csuka állománya között nem ritkák a 4, 5 és 6 kg-os példányok. A tó nagyszámú szürkeharcsa populációval és balin állománnyal is rendelkezik.

Távolsága a vendégháztól: 5 km

Vártúrák a környéken

Nógrádi vár

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható.

Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került.

1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárt. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140x90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörös márvány emléktábláját ásták ki.

Távolsága a vendégháztól: 5,5 km

Drégely vára

Drégely vára egy vár a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán.

Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.

Távolsága a vendégháztól: 28 km autóval vagy 13 km kerékpárral vagy 11,4 km gyalog